20 évvel ezelőtt a Shrek képkockáit nézve egy életre megmaradt bennem az a mondat, hogy ,,Ne ítélj elsőre amíg nem ismersz!".
Baráth Viktória ,,Egymás szemében" című regénye azt a kérdést feszegeti, hogy egy ember milyen gyorsan dönt a másikkal kapcsolatban a szerelemmel kapcsolatban és döntését mennyire befolyásolják a külsőségek és az adott élethelyzet, amelyben jelenleg van.
Én hiszek abban, hogy nincsenek véletlen találkozások és események egy ember életében és mindenki olyan társat, barátot, munkahelyet, tanulmányt vonz be az életébe, ahol jelenleg tart.
A könyv olvasása során amely a legjobban megérintett, amikor Jo elveszítette az állását és talált egy hirdetést, amelyben bejárónőt kerestek. Az állásnál az volt a bökkenő, hogy Jo, leendő munkaadója James egy mogorva, magának való férfinak tűnt, aki elutasította a lányt. Azonban Jo nem adta fel és addig járt James nyakára, amíg be nem adta a férfi a derekát Jo közeledésének és később mind a ketten rájöttek, hogy nem is különböztek egymástól. Itt azonban felmerül egy veszély, a zaklatás, mint erőszak romantizálása, de a könyv szerzője, Baráth Viktória ezzel a szállal is okosan bánt, mert nem az erőszakot akarta romantizálni, hanem arra próbálta rávilágítani az olvasót, hogy az ember életében minden okkal történik.
Jo elbocsátása is azért történt, hogy jobban magára találjon, megismerkedjen szerelmével Jamessel. Jo is azért lépett be James életébe, hogy a férfi kilépjen abból az elefántcsonttoronyból, amelyben olyan mogorvának és magának valónak tűnt.
Összességében mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki egy mély lélektani témát boncolgató szerelmes regényre vágyik,ahol két ember egymással találkozik, hogy kölcsönösen segítsék és jobb emberré tegyék egymást.
Kép forrása : Saját fénykép
[2024.02.13.]
Megjegyzések
Megjegyzés küldése